rafiq

Rafiq ma éppen kígyó akar lenni....

Nyuszika meglehetősen őrjöngős típus, de a vasárnap még neki is szent. Persze ma (hétfő este) ez már csak egy kósza emlék, ismét megy az ugra-bugra, futkorászás, kaja szájból való kinézése, majd kaja ellopására tett sikertelen kísérletek tömkelege :)

Tudom, hogy nem ez a legjobban sikerült kép, viszont gyorsan kellett dolgozni, mielőtt Rafiq lelépett volna egy egész csomag petrezselyemmel. Az már jó ideje tiszta volt neki, hogy a kaját tőlem kapja, viszont hogy hol van a kaja forrása, hát most az is megfejtésre került....Boldog nem vagyok tőle, de ez van, két másodpercre sem nyithatom ki úgy a hűtőt hogy ne lenne már fél testtel odabent. Egy tolvaj kényszerevővel élek együtt.

Rafiq azért nem volt már egy tipikus mai csirke amikor is elhoztam az aránylag nyuszi-barát kisállat kerekedésből. A nyuszi-barát annyit tesz, hogy nem kicsi saját dobozokban vannak a delikvensek (ezt sajnos egyszer volt szerencsém megtekinteni), hanem egy elég nagy térben együtt, mint valami állatkerti simogatóban, tehát van hely az ugra-bugrára, meg a személyiség kiteljesedésére.

Rafiq-ot hazavittem, és szegénykém halálra volt rémülve, még azt is hagyta hogy a hátára fordítsam (azóta sem sikerült még ölbe venni sem, kivéve az egy estés betegséget, de erről majd később). Egyértelműen arra utaztam (én balga, pedig olvastam ám a szakirodalmat, de ugyan már, mi az nekem) hogy végre átlépje a ketrec küszöbét és haverkodjunk egyet, vagy legalábbis elinduljon egy felfedező útra.

Ebből az lett, hogy kiszúrta az ágyamat, ami történetesen futon, hogy hát mekkora buli arra pisilni. Tisztítottam, nem ment, sírtam, toporzékoltam, hogy ilyen nincs. Ha kitettem a lábam a szobából és két perccel később visszamentem, már ott várt a tócsa. Mondjuk ki együtt és hangosan: hiába takarítjuk ecettel vagy egyébbel (semmi nem viszi ki a szagot, semmi nem téríti el attól hogy oda pisiljen), azért az alattomosan kúszó pisiszag éjjel borzalmas és gusztustalan.

Amikor már szegény krémszínű matracomat olyan pisifoltok borították, hogy az még egy hajléktalan számára is vállalhatatlan, hát elzarándokoltam az IKEA-ba és vettem egy új matracot.(Nyuszika okozta károk számszerűsítése későbbre várható.) Azóta nincs gebasz. A fürdőszobában kiszúrt magának egy sarkot, ahová elkezdett pisilni, na azt megoldottam azzal hogy odatettem egy almos dobozt az élni és élni hagyni elv alapján, meg persze a ketreces is ott van, bár továbbra is a fürdőt preferálja, hiába kell a szobában töltenie azt az időt amíg én munkában vagyok. Persze a megkönnyebbülés határtalan. De senkinek nem kívánom hogy bőgve kannyúlpisit kelljen súrolnia egy matracból. Ha lehet most osztanék egy kis észt: kövesse mindenki a szakirodalmat és ne dőljetek be a nyusziszemeknek, de ne ám!!!!

A Facebook nyuszis oldalaira kikerült ma egy cikka Blikk-ről. Itt olvasható az eredeti:

http://www.mirror.co.uk/news/uk-news/rabbit-kicked-like-a-football-cruel-1303584

Lényeg a lényeg. Attól még hogy kicsi és nem tud visszatámadni két hülyegyereket, a nyúl élőlény. Aki a gyerekét nem tudja arra megtanítani, hogy ilyesmit nem szabad állatokkal megtenni, az gáz. Nagy gáz. Az is, hogy valaki magától nem érzi azt, hogy állatokat kínozni nem cool.

Nem vagyok harcos állatvédő, de elkeserítenek az ilyen esetek, sőt egyenesen kétségbe esem tőlük.

Még tart a sértődés, de azért remélem már nem sokáig.

Holnap visszaáll a világ rendje:

Már csak 2 nap és megint otthon leszek a szőrössel :) Addig is egy kis Ibrahim Maalouf:

Holnap hazamegyek, nyuszika pedig vasárnap estig saját magát kell hogy szórakoztassa, utána már lesz társa amíg vissza nem érek. Rengeteg kaja megvásárolva, bekészítve, állatorvos száma a hűtőre biggyesztve, mert vasárnap jön a bentlakásos bunnysitter, de tudom hogy állandóan ezen fogok agyalni. Jól van? Minden rendben vele? Hejj ez a fránya fixáció...